A tiltakozás a demokrácia egyik legfontosabb eszköze. Az utcára vonulás megváltoztathatja a törvényeket, megbuktathat egy elnököt, és megváltoztathatja egy nemzet sorsát. De ennek mindig ára van.
Néha a kormányok a történelem legsötétebb korszakait akarják cosplayelni, mint például Lengyelországban 2016-ban, amikor a konzervatív kormány belföldi keresztes hadjáratot hirdetett az abortuszok ellen, és még a vetéléseket is kivizsgálta 2020-ban.
Ez a lépés gigantikus tömegeket mozgósított, és az emberek tömegesen vonultak az utcára, táblákkal és ruhafogasokkal felfegyverkezve, hogy kimutassák dühüket. A nyilvánosság legfontosabb eszköze minden politikai rendszerben a tiltakozás, hogy ellenszert találjon a kormányzati ostobaságra. Így van, az utcára kimenni megváltoztathatja a törvényeket, megbuktathatja az elnököket és átalakíthatja egy nemzet sorsát.
De valójában nem mindig olyan dicsőséges, mint ahogy ez hangzik. Igen, néha kellemes forró leves lehet egy Van Gogh-festményen, de gyakran valóban elég veszélyes és életveszélyes lehet. Nem csak azok között a milliók között, akik az elnyomó kormány ellen tüntettek a Tahrir téren Kairóban, Egyiptomban 2011-ben, ahol “A biztonsági erők és a tüntetők közötti erőszakos összecsapások legalább 846 ember halálát és több mint 6000 sérültet eredményeztek”. Nemcsak az Euromaidan tüntetéseken az ukrán fővárosban, Kijevben 2014-ben, amelyek azt követelték, hogy Ukrajna ne engedjen az orosz politikai nyomásnak, hanem inkább igazodjon az Európai Unióhoz – ami 108 civil áldozatot követelt, és 18 rendőr meghalt, miután a kormány a hatóságokat a saját népük megtámadására utasította.
A tüntetők elleni erőszak nemcsak az autoriter Fehéroroszországban, nemcsak a küszködő demokráciákban, Grúziában vagy Moldovában, hanem Franciaországban is a játék része, amikor valaki az új nyugdíjreform ellen próbál tiltakozni, és a francia rohamrendőrség elkapja..
A franciáknak hosszú történelme van a diákok tiltakozásával kapcsolatban, amely egészen 1229-ig nyúlik vissza. Amikor a diákok fellázadtak, miután Nagypénteken kirúgták őket egy kocsmából, ami pusztításhoz és erőszakhoz vezetett.
Lázadások, lázadások és népi mozgalmak mindig is jelen voltak az európai történelemben, de csak a tizennyolcszázas években kezdenek olyan formákat ölteni, amilyeneket ma ismerünk, amikor a szakszervezetek megjelennek. Bevezették a kollektív tárgyalásokat a munkaadókkal, és elkezdték befolyásolni a kormányzati döntéseket a munka területén. Tömegmozgalmaiknak köszönhető, hogy a szombat szabadnapos, és hogy bevezették a 40 órás munkahetet. Ez egy különösen feszült folyamat volt, a heti 100 óra feletti munkaidőből kiindulva. De ez nem volt könnyű vívmány. A Nyugat-Európában 1870-ben elterjedt jogi változások megerősítették a szakszervezeti mozgalmat, és aktívabb tiltakozási módok alakultak ki. A nőmozgalom is lendületet vett ebben az időben, és a tömeges tiltakozások teljesen új művészetét fejlesztette ki.
Ma a demokratikus országokban törvények szabályozzák és szabályozzák a tiltakozások elfogadható formáit, a véleményszabadság, az egyesülési szabadság és a szólásszabadság pedig alapvető jog. Azonban nagy eltérések vannak abban, hogy ezek hogyan valósulnak meg – vagy korlátozódnak az egyes kontinenseken.
Vendégek:
Emma Reynolds klímaigazságossági aktivista, aki évek óta dolgozik a CliMates Austria és a Fridays For Future szervezetekkel, és nemzetközi szervezetekkel közösen szervez kampányokat a klíma és a biológiai sokféleség védelméért..
Yana Sliemzina az ukrajnai Harkivból dolgozó újságíró és író. A Gwara Media nemzetközi változatának szerkesztője, egy regionális kiadványnak, amely az orosz-ukrán háborúról és a Harkivi terület társadalmi, kulturális és politikai folyamatairól tudósít.
Martin Bright az egyetlen olyan vendégünk volt eddig, akiről hivatalos titkok címmel hollywoodi filmet forgattak, nézd meg! Őtöbb mint 30 éve dolgozik újságíróként, volt az Observer belügyi szerkesztője és a New Statesman politikai szerkesztője, jelenleg pedig az Index Censorshipnek dolgozik.
Klímatüntetők levest öntenek Van Gogh festményére
Miért vannak hatalmas tüntetések Lengyelországban
Egyiptom forradalma: Láttam az elképzelhetetlent
A Majdan mártírjai: egy évtizeddel a kijevi véres forradalom után
Változásért kiáltanak: Az európai diáktüntetések rövid története
Papp Kinga Réka műsorvezető
Daniela Univazo író-szerkesztő
Merve Akyel művészeti vezető, Eurozine
Pintér Szilvia producer
Priyanka Hutschenreiter projektvezető
Julia Sobota feliratok és fordítások
Papp Gabriella Zsófia digitális producer
Csikós Judit pénzügyek
Papp Réka Kinga főszerkesztő
Nagyné Kardos Csilla irodai adminisztráció
Krakkói Reedy Media
Pápai Gergely Áron DoP
Ruszkai Nóra videó szerkesztő
Nagy István vezető videószerkesztő
Golovics Milán párbeszéd szerkesztő
Victor Maria Lima animáció
Crypt-of-Insomnia főcímzene
Published 26 December 2024
Original in English
After over 20 years of publishing for free, Eurozine needs your support to get through an exceptionally lean year.
Become a Patron and get exciting perks for your help!
Want to hear a human voice?
Listen and subscribe wherever
you get your podcasts.
Subscribe to know what’s worth thinking about.
Four months into Trump’s second term and the president’s ICE raids on immigrants, triggering protests in Los Angeles now under troop surveillance, prove that ‘democracy is under assault’. Could a historic courtroom reprimand provide the necessary guidance for a moral reset?
Outrage and moral panic have become driving forces in global politics – but what role should emotions play in democratic governance? On the new episode of Standard Time, researchers examine the influence of moral emotions and their implications for political life.
