Latest Articles


16.04.2014
Timothy Snyder

Europe and Ukraine: Past and future

The history of Ukraine has revealed the turning points in the history of Europe. On 25 May both Ukrainians and EU citizens can decide which way things will turn this time. Ukraine has no future without Europe, but Europe also has no future without Ukraine. [ more ]

14.04.2014
Tim Groenland

Lost in the funhouse

11.04.2014
János Széky

A tradition of nationalism

09.04.2014
Nataliya Tchermalykh

The warm cold winter

09.04.2014
Eurozine Review

Whoever shoots first loses

New Issues


16.04.2014

Belgrade Journal of Media and Communications | 4 (2013)

Ultimate European crisis II
08.04.2014

Osteuropa | 1/2014

Im Namen des Volkes. Revolution und Reaktion
08.04.2014

Spilne | 7 (2014)

Second World

Eurozine Review


09.04.2014
Eurozine Review

Whoever shoots first loses

"Krytyka" says the protests in Ukraine should make the EU realize it has a global mission; "Prostory" documents the Maidan; "Osteuropa" warns it's high time to focus on the Polish extreme Right; "New Eastern Europe" locates the last frontier of Kundera's Central Europe; "Free Speech Debate" says hate speech bans have no place in fully fledged democracies; "Spilne" anticipates a socialist moment in the western system; "Merkur" analyses the capitalist persona: from civilizing force to the root of all evil; "Kulturos barai" ponders how to survive technology; "Revolver Revue" refuses to forget the Jews lost to the Nazis but erased under Czech communism; and "Dilema veche" asks who's afraid of Romanians and Bulgarians?

26.03.2014
Eurozine Review

Breaking the anthropic cocoon

12.03.2014
Eurozine Review

When TV regimes kick in

26.02.2014
Eurozine Review

Goodbye Gutenberg Galaxy!

12.02.2014
Eurozine Review

The new wretched of the earth



http://www.eurozine.com/articles/2011-05-02-newsitem-en.html
http://mitpress.mit.edu/0262025248
http://www.eurozine.com/about/who-we-are/contact.html
http://www.eurozine.com/articles/2009-12-02-newsitem-en.html

My Eurozine


If you want to be kept up to date, you can subscribe to Eurozine's rss-newsfeed or our Newsletter.

Articles
Share |


Kourouma – Kafka és Kundera között


Pártatlanság és kellő figyelem hiányában az afrikai könyveket mindig külön kezelte a francia irodalmi élet. Rokonszenv vagy leereszkedés, lelkesedés vagy elutasítás, megvetés vagy együttérzés között, hozzánemértés és empátia, rasszizmus és túlzott engedékenység között ingadozva, az afrikai műveket gyakran olyan torzító prizmán keresztül nézték, amelyet félreértések, a jó és a rossz lelkiismeret váltakozásai színeztek át. Mégis úgy tűnik, hogy az elmúlt két évtized során írók és műveik kezdték megkapni, ami kijár nekik: előítéletektől és elfogultságtól mentes véleményt tehetségükről, irodalmi gyengeségeikről és erényeikről.

A gyarmatosítás korszaka

Áttekintve az afrikai irodalom úttörő éveiben – tehát lényegében a 20. század első felében – született kritikákat és recenziókat, olyan előszóírókat, recenzenseket és kritikusokat láthatunk, akiknek a neve, különféle címeken szerepelt a gyarmati nyilvántartásban és a misszionáriusok intézményeiben is. Gyakran az adott országban szolgáló polgári vagy katonai tisztségviselő, misszionárius rokonszenvet érezvén egyik tehetségesnek mutatkozó beosztottja vagy nyája valamelyik híve iránt, mozgósította kapcsolatait, bemutatta a szerzőt, javasolt egy-egy művet szerkesztőségnek, könyvkiadónak, előszóírást vállalt, vagy biztosította a kritikai fogadtatást.

Ez utóbbi pedig szinte soha nem esztétikai, hanem elsősorban történelmi, szociológiai, politikai szempontokat vett figyelembe, humanista és nagyvonalú módon kezelve a témát. Kritikai elemzések helyett inkább a szerző tiszteletet keltő életrajzát ismertették, és stílusának "spontaneitását", "naivságát" "hitelességét" hangsúlyozták. Ugyanebben az időben Párizsban már többen – Breton, Sartre, Mauriac, Gide, Aragon, Desnos – fölfigyeltek az afrikai irodalomra, támogatták, előszót írtak a kötetekhez.

A professzorok korszaka

Később az egyetemi oktatók foglalkoztak az ismeretterjesztetéssel, kritikai cikkeik révén a szélesebb közönséghez is eljuttatva az afrikai irodalom híreit. Volt, aki megmaradt a beavatottak szűk egyetemei körein belül, mások viszont referenciaként szolgáló antológiákat jelentettek meg erről a születőben lévő irodalomról, szakosított sorozatokat adtak ki, lehetőséget nyújtottak a nagy példányszámú napi- vagy hetilapokban, folyóiratokban a könyvismertetéseknek és kritikáknak.

A kritikák professzionalizálódása

Néhány éve már az afrikai irodalom eseményeit is az irodalmi újságírók figyelik, ahogy bármely más terület irodalmát. Így tehát egy afrikai könyv ma már nem föltétlenül a politikai rovat szerkesztőjének az asztalán köt ki, sokáig ez volt a helyzet, hanem, ahogy kell, helyet kap az újság vagy a periodika könyvszemle rovatában. Ez a fejlődés, összhangban a kontinens általános elismerésének tendenciájával, lehetővé teszi, hogy az afrikai irodalomra is ugyanúgy nézzen a kritika, mint más irodalmakra.

Afrikai divat?

Afrika a híradásokban már nem csak az emberi tragédiák, éhínségek, államcsínyek, tömegmészárlások, természeti katasztrófák színtere. A földrész lassanként helyet kér a kultúrában is, és egy-másfél évtizede már nem csupán a zenében és táncban, ahol nem kell többé bizonyítania kimagasló helyét, hanem a képzőművészetben is. Példa volt erre Ousman Sow szenegáli szobrász párizsi kiállítása, igaz, szabadtéri és ingyenes, de annyi látogatóval, amennyit művész önálló kiállítása még soha nem ért el.

Ezzel a lelkes fogadtatással körülbelül egyidőben egy sokkal prózaibb és kereskedelmibb vonulat is észlelhető: afrikai stílus a lakásdíszítésben, bútorkárpitokban, színek és minták, apró tárgyak divatjában. Nagyáruházak szerveztek kiállításokat "Afrika" címszó alatt... ez olyan divathullám, amit fenntartással kell kezelni, de érdemes élni az általa nyújtott előnyökkel.

A maszk mögött... a költő

Időközben, az irodalmi kifejezés terén, Afrikának sikerült túllépnie a nagyközönség szemében addig szívósan kitartó image-on, hogy ő a mese, az eposz, a hagyományos beszéd, egyszóval az oralitás kontinense.

Az afrikai maszk mögül így léptek elő költők, regény- és drámaírók a zenészek, táncosok, szobrászok és mesélők mellett, és nem kétséges, hogy az ő "elismerésük" beletartozik abba a tágasabb mozgalomba, amely majd elősegítheti, hogy hosszú távon módosuljon a kontinens és lakóinak képe, ahogy az néhány évtizeddel ezelőtt lehetséges volt Dél-Amerika esetében.

Láthatóvá lenni

A növekvő jelenlét az újságok hasábjain, a folyóiratokban, a könyvesboltok és könyvtárak polcain és kirakataiban láthatóbbá tette a földrész irodalmi termését. Néhány rangos irodalmi díj odaítélése, továbbá Amadou Hampâté Bâ, Ahmadou Kourouma vagy, nemrégiban, Fatou Diome nagy közönségsikere hozzájárult ahhoz, hogy más afrikai szerzők is ismertebbé váljanak.

Ugyanígy több könyvfesztivál, irodalmi találkozók, új, elsősorban afrikai szerzőket megjelentető könyvkiadók vagy sorozatok ("Afrika" az Actes Sud kiadónál, "Fekete földrészek" a Gallimard-nál) is hozzájárultak az afrikai irodalom meg- és elismertetéséhez. Mindez nemcsak tehetséges szerzőkkel és figyelemreméltó művekkel való találkozást jelent, hanem olyan új országok fölfedezését is, amelyek eddig, irodalmi téren, nem léteztek franciául. És kezd kialakulni az új olvasóközönség.

Új olvasóközönség

Az úttörő évtizedek alatt az afrikai könyvek európai olvasóit gyakran személyes vagy családi motívumok mozgatták – Szenegálban töltött gyerekkor, Kongóban dolgozó nagybácsi –, ez tette fogékonnyá őket az adott ország irodalma iránt. Később, a 70-es, 80-as években inkább a politikai és mozgalmár motiváció volt jellemző. A diktatúrák elleni fellépés, az apartheid elleni küzdelem vagy a humanitárius szervezetek munkája fölkeltette az érdeklődést az ország irodalma iránt is.

Mintegy tíz éve már, hogy az afrikai irodalmak olyan olvasókat is érdekelnek, akiknek nem kell politikai aktualitás vagy militáns elkötelezettség ahhoz, hogy átadják magukat a felfedezés, az olvasmány örömének. Az afrikai irodalmaknak új közönségük van, kíváncsi, igényes; ugyanúgy érdekli egy szenegáli vagy nigériai író, mint egy dél-amerikai, japán, cseh, vagy párizsi.

Az afrikai könyv olyan, mint a többi?

Tehát mostantól az afrikai könyv olyan lenne, mint bármely másik? Az, hogy megnőtt iránta az érdeklődés, minden bizonnyal elősegíti, hogy normális szemmel nézzük ezeket az irodalmakat, normálisan ítéljük meg őket, szánalom vagy leereszkedés nélkül, ugyanazzal az elfogulatlansággal – ha létezik elfogulatlanság egyáltalán –, mint más irodalmakat.

Az elismerés lehetővé teszi, hogy más szemmel nézzük a kontinenst és kulturális termékeit. Mindazonáltal a kiadás, terjesztés és hírverés gazdasági ereje lényegében Európában van, ezért a szerzők ma gyakran kénytelenek (a frankofon világban különösképpen) a nyugati döntéshozók kegyeire bízni magukat. Ebben az a csapda, hogy ezáltal európacentrikus ítélet alakíthatja ezeket az irodalmakat. Ez a tét, és nem akármilyen, mert evidens, hogy egy európai költségekkel előállított, tehát európai áron eladott könyv nem tud közönséget találni Afrikában. Közös kiadások, olcsókönyvtári megjelenésben és áron: ez lenne a megoldás, de mindkét oldalról számos akadály mutatkozik.

Addig is örömmel konstatálhatjuk az afrikai művek fogadtatásának pozitív fejlődését, és igyekezni kell ezt az irányt tartani. Valóban ideje, hogy az afrikai művek kirekesztés vagy túldicsőítés nélkül, nem elnézően közelítve, de nem is rövidlátón elutasítva, megkapják méltó helyüket a többi földrész művei között. Ne mindig csak olyan referenciák legyenek, hogy Sony Labou Tansi az "afrikai Moliere", vagy Soyinka a "fekete Shakespeare", hanem egy nap majd egy francia, angol, portugál vagy svéd írót minősítsenek a skandináv Hampâté Bânak, vagy az európai Jamal Mahjoubnak. Hogy Kourouma megkapja végleges helyét Kafka és Kundera között. Vagy még jobb: hogy csak úgy legyenek egymás mellett a világ könyvei, amilyen rendet ad nekik, kedve szerint, az olvasójuk.

(A fordító megjegyzése: Bernard Magnier dolgozata, amelyet erősen rövidítve közlünk, az afrikai irodalom francia fogadtatásának történetét foglalja össze; ez a történet egyúttal fényt vet arra is, hogy milyen a franciák viszonya volt gyarmataikhoz. Miért lehet érdekes ez a magyar olvasónak? Mert mind a két felet meg tudjuk érteni. Sosem voltunk gyarmati nagyhatalom, ezzel szemben megszállt, elfoglalt ország annál gyakrabban. Könnyű tehát az elnyomottak, a gyarmati megalázottak sorsával azonosulnunk. Ugyanakkor fehérek vagyunk, európaiak, annak a kultúrkörnek és történelemnek részei, amelynek csillogó felén állnak a franciák, mi meg, szegény rokonok, itt a végeken – de azért mégiscsak egyértelműen Európában. Tehát érthetjük ezt az oldalt is. Érdekes beleérzési kísérlet.)

 



Published 2007-06-20


Original in French
Translation by Julia Langh
First published in Esprit 8-9/2005 (French version)

Contributed by Magyar Lettre Internationale
© Bernard Magnier/Esprit
© Eurozine
 

Focal points     click for more

Ukraine in focus

http://www.eurozine.com/comp/focalpoints/publicsphere.html
Ten years after the Orange Revolution, Ukraine is in the throes of yet another major struggle. Eurozine provides commentary on events as they unfold and further articles from the archive providing background to the situation in today's Ukraine. [more]

The ends of democracy

http://www.eurozine.com/comp/focalpoints/democracy.html
At a time when the global pull of democracy has never been stronger, the crisis of democracy has become acute. Eurozine has collected articles that make the problems of democracy so tangible that one starts to wonder if it has a future at all, as well as those that return to the very basis of the principle of democracy. [more]

Russia in global dialogue

http://www.eurozine.com/comp/focalpoints/eurocrisis.html
In the two decades after the end of the Cold War, intellectual interaction between Russia and Europe has intensified. It has not, however, prompted a common conversation. The focal point "Russia in global dialogue" seeks to fuel debate on democracy, society and the legacy of empire. [more]

Hungary

http://www.eurozine.com/comp/focalpoints/eurocrisis.html
In recent years, Hungary has been a constant concern for anyone interested in European politics. We have collected articles published in Eurozine on recent developments in Hungary and broader issues relating to Hungarian politics, history and culture. [more]

The public sphere in the making

http://www.eurozine.com/comp/focalpoints/publicsphere.html
The public sphere is not something given; it is made - over and over again. But which actors are involved and what roles do they play? Is there a difference between an intellectual and an expert? And in which media or public space does the debate take place? [more]

The EU: Broken or just broke?

http://www.eurozine.com/comp/focalpoints/eurocrisis.html
Brought on by the global economic recession, the eurocrisis has been exacerbated by serious faults built into the monetary union. Contributors discuss whether the EU is not only broke, but also broken -- and if so, whether Europe's leaders are up to the task of fixing it. [more]

Time to Talk     click for more

Time to Talk, a network of European Houses of Debate, has partnered up with Eurozine to launch a new online platform. Here you can watch video highlights from all TTT events, anytime, anywhere.
Robert Skidelsky
The Eurozone crisis: A Keynesian response

http://www.eurozine.com/timetotalk/the-eurozone-crisis-a-keynesian-response/
Political economist and Keynes biographer Robert Skidelsky explains the reasons for the failure of the current anti-crisis policy and how Europe can start to grow again. Listen to the full debate organized by Krytyka Polityczna. [more]

Support Eurozine     click for more

If you appreciate Eurozine's work and would like to support our contribution to the establishment of a European public sphere, see information about making a donation.

Vacancies at Eurozine     click for more

There are currently no positions available.

Editor's choice     click for more

Marcus Rediker
Ghosts on the waterfront

http://www.eurozine.com/articles/2012-07-27-rediker-en.html
Historian Marcus Rediker describes the sailing ship as linchpin of the emergent transatlantic economic order and instrument of terror for slaves transported from Africa, going on to discuss European harbour cities' role in the slave trade and their responsibilities in reckoning with its moral legacy. [more]

Literature     click for more

Olga Tokarczuk
A finger pointing at the moon

http://www.eurozine.com/articles/2014-01-16-tokarczuk-en.html
Our language is our literary destiny, writes Olga Tokarczuk. And "minority" languages provide a special kind of sanctuary too, inaccessible to the rest of the world. But, there again, language is at its most powerful when it reaches beyond itself and starts to create an alternative world. [more]

Piotr Kiezun, Jaroslaw Kuisz
Literary perspectives special: Witold Gombrowicz

http://www.eurozine.com/articles/2013-08-16-kuisz-en.html
The recent publication of the private diary of Witold Gombrowicz provides unparalleled insight into the life of one of Poland's great twentieth-century novelists and dramatists. But this is not literature. Instead: here he is, completely naked. [more]

Literary perspectives
The re-transnationalization of literary criticism

http://www.eurozine.com/comp/literaryperspectives.html
Eurozine's series of essays aims to provide an overview of diverse literary landscapes in Europe. Covered so far: Croatia, Sweden, Austria, Estonia, Ukraine, Northern Ireland, Slovenia, the Netherlands and Hungary. [more]

Debate series     click for more

Europe talks to Europe

http://www.eurozine.com/comp/europetalkstoeurope.html
Nationalism in Belgium might be different from nationalism in Ukraine, but if we want to understand the current European crisis and how to overcome it we need to take both into account. The debate series "Europe talks to Europe" is an attempt to turn European intellectual debate into a two-way street. [more]

Conferences     click for more

Eurozine emerged from an informal network dating back to 1983. Since then, European cultural magazines have met annually in European cities to exchange ideas and experiences. Around 100 journals from almost every European country are now regularly involved in these meetings.
Making a difference. Opinion, debate and activism in the public sphere
The 25th European Meeting of Cultural Journals
Oslo, 29 November - 2 December 2013

http://www.eurozine.com/comp/oslo2013.html
Under the heading "Making a difference. Opinion, debate and activism in the public sphere", the 2013 Eurozine conference focused on cultural and intellectual debate and the production of the public sphere. [more]

Multimedia     click for more

http://www.eurozine.com/comp/multimedia.html
Multimedia section including videos of past Eurozine conferences in Vilnius (2009) and Sibiu (2007). [more]


powered by publick.net